Próbáltam olyan dalt keresni, amit tényleg nehezen viselek el, azt hiszem sikerült ilyet találnom. Még a 2 hetente megnézendő Billboard lista sem tudta velem megszerettetni, ez pedig nagy szó!
DEV - In The Dark
Miért? Egyszerűen semmi nem jön át ebből a dalból. Az 'uhlálá'-s részeket pedig egyszerűen ki nem állhatom.
Úgy döntöttem, hogy én is megcsinálok valamiféle kihívást így az új évben. A dalos kihívásra esett a választásom, ám ez nem ugyanaz, mint ami Facebookon terjed, ez az eredeti. Vagyis azt hiszem. Íme 30 napon keresztül az én dalaim!
The Script - Breakeven
Miért? Mert eszméletlenül jó dal, aki meghallja, elsőre beleszeret.
Elérkezett ez az év is, amire őszintén félig vártam, félig pedig nem. Ez az év az egyik legnehezebb lesz, hiszen az utolsó gimnáziumi évem. Kezdek parázni, hogy mégis mi lesz a jövőben, mi lesz, ha valami nem úgy sikerül, ahogy és hasonlók. Tervek, álmok és vágyak vannak szép számmal, de azért mindig van egy, ami felülmúlja a többit. Cél természetesen elsősorban Budapest és egy remek egyetem, ez az elsőszámú.
Na de most jöjjön egy kis visszaemlékezés a tavalyi évre. Kijelenthetem, hogy 2011 volt életem egyik legszebb éve. Szerelmes lettem (és vagyok is, nagyon), láthattam a kedvenc bandámat VOLT fesztiválon, megvolt a szalagavatóm - csak, hogy a főbb dolgokat említsem meg. Persze voltak kudarcok is, de ezek mind eltörpülnek és elfelejtődnek az idők során.
Nagyon remélem, hogy jövő ilyenkor is hasonlóan érezzek, vagy még jobban. Sikerekben, szeretetben, reményekben, álmokban és minden jóban gazdag új évet kívánok mindenkinek, aki ezt olvassa!
Amikor nem tudod miről írnál, de valamit muszáj írnod.. na ez gáz. Ebben a cipőben járok jelen pillanatban, mert annyi gondolatom van, amit ide leírnék, de mire eljutok idáig, elszáll minden. Idegesítő dolog ez, de túlélem. Vagyis most kaptok egy értelmetlen, semmilyen bejegyzést.
Kérdem én: hol az ősz? Szükségem van rá, a hidegre, az esőre, a teázásra, az olvasásra, természetesen az utolsó kettőt akkor imádom a legjobban, ha tombol a vihar. Miért olyan hatalmas nagy kérés az, hogy legyen ősz? Normális ősz, nem harminc fok. Reménykedek, nagyon is.
Megkezdődött az iskola is. Inkább nem kommentálnám hosszasan a dolgokat. Utolsó év, nyakunkon van minden. Leginkább az élet. Jön szépen sorban minden, szalagavató, ballagás, érettségi. Nehéz lesz, de ezt is túl fogom élni, mint ahogy mindent és lesz valami, mert olyan még sosem volt velem, hogy nem volt semmi. Az órarendem leginkább egy órarendhez hasonlít, semmi érdekes nem található benne, vannak dupla óráim, vannak dupla lyukas óráim, van hogy előbb végzek és akad olyan nap, hogy később. Nem rossz annyira, elviselhető.
Kezdem úgy érezni, hogy ez a poszt csupa-csupa panaszkodás, pedig nincs okom panaszra úgy általában. Jelen pillanatban van, de most megtartom magamnak, mert a francot se érdekli a sok fizikai fájdalom, amiről én tehetek. Maradt még söröm, így eltávozom az éjszakába. Még muszáj megnéznem a csontos sorozatomból is egy részt, hiszen csontmániás vagyok. Van ez így.